A  zarándok menet a képen látható helyeket érintve érkezik el a Bana földekre. Itt található a híres Fehéregyháza.

A solymári föld ismét vallott!  A nádas és a 10-es út között a gyümölcsösben a kapálás közben talált és összegyűjtött kövek között nagy mennyiségű római és középkori tetőcserép került elő. A cserepek méretéből arra lehet következtetni, hogy a nagyobb házak és paloták tetejének fedésére szolgáltak. Azt, hogy a leletek itt kerültek elő  csak azt bizonyítja, hogy Ó-Buda városa Solymárral volt határos. A hivatalos kutatás szerint az Új-Budavár nevét, azért változtatták meg Pest- újhegyi névre,   mert Pest város lakosai Budára költöztek át A magyarázat nem ad választ arra a kérdésre, hogyan  lehetséges az, hogy az ezer éves város nevét egy jóval fiatalabb település neve váltja fel. Azt, hogy ez a csere nem történhetett meg mi sem bizonyítja jobban mint egy oklevél, amelyben a Pest-újhegyi várat és a régi Pest városát együtt említik a Buda várával és külvárosával.(1313.dec.2. Tamás esztergomi érsek oklevelében) Buda városáról annyit kell még tudni, hogy a görögök idejében Sicamria, a Római kórban pedig Herkulia néven volt ismert. Lazius Wolf egyetemi tanár a XVI. század közepén sokat járt Magyarországon. Egyik könyvében leírta, hogy a magyarok fővárosa Buda egy római városra települt, melyet a rómaiak Herculiának neveztek A királyi Buda, címerünk hármas halmát a mai Kevélyek vonulatát öleli körbe. E Szent hegy ókori nevének történetét a Képes krónikából ismerhetjük meg-„Trója pusztulása után Pannóniába jöttek amelyet egykor Nagy Sándor idejében,Felső Görögországnak neveztek: Syccan hegye alatt Istár folyónál melyet németül Dun-nak hívtak egy nagyon erős várost építettek és Syccambria nevet adták a Syccan hegyről.”Seres István a Solymár község   monográfiájában írja, hogy a Vatikán könyvtárában létezik egy ókori térképvázlat, amin Aquincum és Salmar települések nevei együtt szerepelnek. 1970-ben a faluban épülő tégla gyár területén 150 római kóri sírt tártak fel.