Egy képzelt tárgyalás jegyzőkönyve. (Első nap)

___________________

  TAMÁSKA PÉTER   

Elérkeztünk az alcímben jelzett tárgyalás első napjához.                

A vádló előterjeszti a bizonyítékokat.                                                                                                                                                                
      (I) A pálosok Nagyvázsonyi kolostorában másolt Peer-kódex értesít bennünket a főkolostor helyéről.  „Ezen országnak vagyon ő Szent teste Budának felől egy küs mély földön Szent Lőrinc kalastromában.”

A régi Budától közel egy 1 km-re, a Pilisi medencének legmélyebb részét jelölhette a kódex mély földnek. Ez nem lehet más, mint a solymári medencének szintén a legmélyebben fekvő területe. Itt található a vasútállomás, a közép kori Vágh nevű halastó nyomai.(szét szántott gát maradványa) Ebből a miliőből emelkedik ki a Mátyás domb régi nevén a Fényességes hegy tetején található romegyüttes, ami a hajdani  Szent Lőrinci pálos főkolostor megmaradt fal részeit rejti magában. Buda közelsége mellett szól az az oklevél, melyben megtudhatjuk, hogy a kolostor két 70 méteres tornya hogyan vetett árnyékot Buda városára. A leírtak alapján biztosak lehetünk abba, hogy a kolostor helyét jelölő mély föld nem illeszthető a Budakeszi úti hegyvidék környezetébe. 

A védő szót kér !

Az etimológiai szótárban a mérföldet a die Meile német szóból eredeztetik. ( A Meile szó egy fajta hosszmérték ) Az összetett szó előtagja az önállóan nem adatolható mél~mér az utótagja pedig föld főnév. Tehát a vizsgált szóösszetétel helyesen értelmezve : egy kis mérföldön

Az ügyész válasza.

Két szakvélemény bizonyítja a mélyföld helyességét.

1  A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet munkatársa kutatása alapján (a Peer-kódex  hasonmás kiadását szerkesztette) megállapította, hogy a kódex szövegrészében nem jellemző a nyelvjárási ü-zés  azaz nem     valószínű, hogy a kws szó a kis alakváltozata lenne. A szó jelentését máshol kell keresni, pl. a kies szó jelentésében.

A szöveg olvasata:  egy küs mély földön (külön írva)

2  Podhradczky József  akadémikus az 1840-es évben megjelent Tudománytár  folyóiratban „ A  mélyföld nem mérföld” című tanulmányban is hasonló eredményre jutott a vizsgált  nyelvészeti kérdésben .      

2. A kettes számú bizonyíték az 1630-ban készült  4x3m-es festmény. A képet a lengyel pálosok felkérésére a híres Tomasz Dolabella velencei festő készítette. A témájául azt az eseményt választották, amikor Nagy Lajos

magyar király a győzedelmes velencei hadjáratból  hazahozott Első Remete Szt. Pál ereklyéit átszállítják Budáról a pálosok  Szent Lőrinc fő kolostorába. A két eseményt egy időben és térben ábrázolta az olasz mester . Ennek az összevont témájú megjelenítésnek  hatására ellentmondás  alakult ki a művészet történészek körében.        

Van aki Buda várát véli felfedezni és van aki a kolostort látja a képen. Pedig ha tüzetesen megnézzük, akkor észrevehető, hogy két egymástól független körmenetben ugyan azok a személyek tűnnek fel (a király a püspök, és a palásthordó fiú). Tehát a festmény ź részén látható, hogy Budán a Duna partján a király és kísérete várja a Szent testének megérkezését Velencéből. A kép további ž részén a fő esemény jelenik meg, alapot szolgáltatva a mű valódi címének. Mely így hangzik: Szent Pál testének  átszállítása Budáról a Szent Lőrinc kolostorba, melyet a világ főbb zarándok helyei között tartották számon. Az itt történt csodás gyógyulásokat gyűjtötte össze a szerzetes író Hadnagy Bálint. A pálosok anyaszentegyházának 1541-es pusztulásától a festmény elkészítéséig közel száz év telt el. Az emberek emlékezetébe mélyen bevésődött a kolostor emléke, ami az eltelt évtizedek alatt sem gyengült.

Az eddigieket összegezve: az aprólékosan ábrázoló és a korabeli források adataira támaszkodó festő alkotása igazi remek mű. Minden alapunk megvan, hogy hitelesnek és valóságosnak tekintsük a kolostor látványát. Igen jó példa erre a kolostor bővítésekor elkészült új épület részek megváltozott stílusának ábrázolása. Gondolok a román kori boltíves ablakkereteket hogyan váltja fel a szögletes reneszánsz. 

Most már csak annyi a dolgunk, hogy összehasonlítsuk a kolostort övező területet  a mai  Mátyás dombon feltárt romok környezetével. Rögtön látható a szembetűnő hasonlóság.

A védő szót kér !

A részletesen ismertetett bizonyítékban nem említették  a Solymári vár létezését, holott a vár története  gazdagon dokumentált. Tehát a kérdésem :A KKOR, HOL TALÁLHATÓ A  SOLYMÁRI VÁR ? 

Az ügyész válasza.

Ez a felvetés  jól kapcsolódik a harmadik bizonyíték bemutatásához.

     (III) A ráutaló bizonyítékként bemutatok 1401-ből két határjáró oklevelet. Még mielőtt ismertetném a tartalmát, beszélnem kell az iratokat hitelesítő kutatok személyéről és a vizsgálat során kiderült eredményekről. A DL 8647,    DL 8650 számú okleveleket két szaktekintély Bakács István és Bártfai Szabó László egymástól függetlenül latinból magyarra fordította le, valamint a kézírásos szöveget átírták nyomtatott formába. A két fordítás helyességét a Magyar Országos Levéltár fő munkatársa is igazolta. 

Az iratok tartalmáról röviden beszélnék. A két birtok vita Perbál ,Tinnye és  Piliscsaba határa közelében (hármas határ) játszódik. Az első (DL 8647) Zsigmond király Maróth-i János macsói bánnak visszaadja azt a Perbáli erdő kis részét amelyet Lackfi István vajda az általa épített  Salmar várához csatolt. A folytatásban a terület bejárása és a határjelek kitűzése következik.

A  második (DL 8650) Zsigmond király meghagyja a budai káptalannak,hogy végezzenek határjárást Zsámbok, Perbál  községekben. Ugyanis a Sambok-i  tárnokmester unokái panaszkodnak, hogy a macsói bán a jogosnál nagyobb területet foglalt el. Ezután több oldalon keresztül megismerhetjük a birtok bejárásának jegyzőkönyvét.

A számunkra a legfontosabb kitűzött határjel pontos helyének  leírását a kővetkező idézet tartalmazza : „Innen a hegyről lejőve Thasar nevű helységhez, majd tovább egy Mesesrehagow nevű hegyre menve SALMAR VÁR régi határjele mellett Perbar felől újat emeltek. Ezután délkelet felé közepes távolságra egy régi határjel mellett Perbar felől emeltek újat. Majd a hegyre kissé dél felé kanyarodva felmentek és közepes távolságra Meseswara helyén két új szeghatárjelet emeltek, amelyek egyike SALMAR VÁRTÓL  keletre másikat pedig Perbar birtokai felől,”

Ezek után a védelem kérdésére nem lesz nehéz válaszolni. Ritkán adatik meg az a szerencse, hogy a nyomozás során egyszerre kettő bizonyíték kerüljön elő és ezekből az iratokból minden kétséget kizáróan megállapítható lehessen a Solymári vár pontos helye. Az oklevelekben szereplő azonosítási pontok nagy része  ma is megtalálhatók.

Ha ezek segítségével meg kellene határoznom a vár helyét, akkor a már ismert tájékozódási pontok nevét említeném meg  A három határnál lévő Tázsár-kútja /gémes/,dél-nyugat irányban a Nyerges és a Meszes hegy mellet, és  mind  ettől 800 méter-re a Tinnye hegy dél-keleti oldalán található a Solymári vár helye. Az ember és a természet pusztító ereje miatt mára már csak a vár terület kialakításának nyomai látszanak, a 150 méter hosszú és 8 méter magas  félkörívű töltés. A védelem kérdéseire már nem maradt idő.  A bíró a tárgyalást berekesztette ! 

Elérkeztünk az alcímben jelzett tárgyalás első napjához.

A vádló előterjeszti a bizonyítékokat.                                                                                                                                                              
      (I) A pálosok Nagyvázsonyi kolostorában másolt Peer-kódex értesít bennünket a főkolostor helyéről.  „Ezen országnak vagyon ő Szent teste Budának felől egy küs mély földön Szent Lőrinc kalastromában.”

A régi Budától közel egy 1 km-re, a Pilisi medencének legmélyebb részét jelölhette a kódex mély földnek. Ez nem lehet más, mint a solymári medencének szintén a legmélyebben fekvő területe. Itt található a vasútállomás, a közép-

kori Vágh nevű halastó nyomai.(szét szántott gát maradványa) Ebből a miliőből emelkedik ki a Mátyás domb régi nevén a Fényességes hegy tetején található romegyüttes, ami a hajdani  Szent Lőrinci pálos főkolostor megmaradt fal részeit rejti magában. Buda közelsége mellett szól az az oklevél, melyben megtudhatjuk, hogy a kolostor két 70 méteres tornya hogyan vetett árnyékot Buda városára. A leírtak alapján biztosak lehetünk abba, hogy a kolostor helyét jelölő mély föld nem illeszthető a Budakeszi úti hegyvidék környezetébe. 

A védő szót kér !

Az etimológiai szótárban a mérföldet a die Meile német szóból eredeztetik. ( A Meile szó egy fajta hosszmérték ) Az összetett szó előtagja az önállóan nem adatolható mél~mér az utótagja pedig föld főnév. Tehát a vizsgált szóössze-

tétel helyesen értelmezve : egy kis mérföldön

Az ügyész válasza.

Két szakvélemény bizonyítja a mélyföld helyességét.

1  A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet munkatársa kutatása alapján (a Peer-kódex  hason-

más kiadását szerkesztette) megállapította, hogy a kódex szövegrészében nem jellemző a nyelvjárási ü-zés  azaz nem     valószínű, hogy a kws szó a kis alakváltozata lenne. A szó jelentését máshol kell keresni, pl. a kies szó jelentésében.

A szöveg olvasata:  egy küs mély földön (külön írva)

2  Podhradczky József  akadémikus az 1840-es évben megjelent Tudománytár  folyóiratban „ A  mélyföld nem mérföld” című tanulmányban is hasonló eredményre jutott a vizsgált  nyelvészeti kérdésben.

(II) A kettes számú bizonyíték az 1630-ban készült  4x3m-es festmény. A képet a lengyel pálosok felkérésére a híres Tomasz Dolabella velencei festő készítette. A témájául azt az eseményt választották, amikor Nagy Lajos

magyar király a győzedelmes velencei hadjáratból  hazahozott Első Remete Szt. Pál ereklyéit átszállítják Budáról a pálosok  Szent Lőrinc fő kolostorába. A két eseményt egy időben és térben ábrázolta az olasz mester . Ennek az összevont témájú megjelenítésnek  hatására ellentmondás  alakult ki a művészet történészek körében.        

Van aki Buda várát véli felfedezni és van aki a kolostort látja a képen. Pedig ha tüzetesen megnézzük, akkor észrevehető, hogy két egymástól független körmenetben ugyan azok a személyek tűnnek fel (a király a püspök, és a palásthordó fiú). Tehát a festmény ź részén látható, hogy Budán a Duna partján a király és kísérete várja a Szent testének megérkezését Velencéből. A kép további ž részén a fő esemény jelenik meg, alapot szolgáltatva a mű valódi címének. Mely így hangzik: Szent Pál testének  átszállítása Budáról a Szent Lőrinc kolostorba, melyet a világ főbb zarándok helyei között tartották számon. Az itt történt csodás gyógyulásokat gyűjtötte össze a szerzetes író Hadnagy Bálint. A pálosok anyaszentegyházának 1541-es pusztulásától a festmény elkészítéséig közel száz év telt el. Az emberek emlékezetébe mélyen bevésődött a kolostor emléke, ami az eltelt évtizedek alatt sem gyengült.

Az eddigieket összegezve: az aprólékosan ábrázoló és a korabeli források adataira támaszkodó festő alkotása igazi

remek mű. Minden alapunk megvan, hogy hitelesnek és valóságosnak tekintsük a kolostor látványát. Igen jó példa

erre a kolostor bővítésekor elkészült új épület részek megváltozott stílusának ábrázolása. Gondolok a román kori boltíves ablakkereteket hogyan váltja fel a szögletes reneszánsz. 

Most már csak annyi a dolgunk, hogy összehasonlítsuk a kolostort övező területet  a mai  Mátyás dombon feltárt

romok környezetével. Rögtön látható a szembetűnő hasonlóság.

A védő szót kér !

A részletesen ismertetett bizonyítékban nem említették  a Solymári vár létezését, holott a vár története  gazdagon

dokumentált. Tehát a kérdésem :A KKOR, HOL TALÁLHATÓ A  SOLYMÁRI VÁR ? 

Az ügyész válasza.

Ez a felvetés  jól kapcsolódik a harmadik bizonyíték bemutatásához.

     (III) A ráutaló bizonyítékként bemutatok 1401-ből két határjáró oklevelet. Még mielőtt ismertetném a tartalmát,

beszélnem kell az iratokat hitelesítő kutatok személyéről és a vizsgálat során kiderült eredményekről. A DL 8647,    DL 8650 számú okleveleket két szaktekintély Bakács István és Bártfai Szabó László egymástól függetlenül latinból magyarra fordította le, valamint a kézírásos szöveget átírták nyomtatott formába. A két fordítás helyességét a Magyar Országos Levéltár fő munkatársa is igazolta. 

Az iratok tartalmáról röviden beszélnék. A két birtok vita Perbál ,Tinnye és  Piliscsaba határa közelében (hármas határ) játszódik. Az első (DL 8647) Zsigmond király Maróth-i János macsói bánnak visszaadja azt a Perbáli erdő kis

részét amelyet Lackfi István vajda az általa épített  Salmar várához csatolt. A folytatásban a terület bejárása és a határjelek kitűzése következik.

A  második (DL 8650) Zsigmond király meghagyja a budai káptalannak,hogy végezzenek határjárást Zsámbok,

Perbál  községekben. Ugyanis a Sambok-i  tárnokmester unokái panaszkodnak, hogy a macsói bán a jogosnál nagyobb területet foglalt el. Ezután több oldalon keresztül megismerhetjük a birtok bejárásának jegyzőkönyvét.

A számunkra a legfontosabb kitűzött határjel pontos helyének  leírását a kővetkező idézet tartalmazza : „Innen a hegyről lejőve Thasar nevű helységhez, majd tovább egy Mesesrehagow nevű hegyre menve SALMAR VÁR régi határjele mellett Perbar felől újat emeltek. Ezután délkelet felé közepes távolságra egy régi határjel mellett Perbar felől emeltek újat. Majd a hegyre kissé dél felé kanyarodva felmentek és közepes távolságra Meseswara helyén két új szeghatárjelet emeltek, amelyek egyike SALMAR VÁRTÓL  keletre másikat pedig Perbar birtokai felől,”

Ezek után a védelem kérdésére nem lesz nehéz válaszolni. Ritkán adatik meg az a szerencse, hogy a nyomozás során

egyszerre kettő bizonyíték kerüljön elő és ezekből az iratokból minden kétséget kizáróan megállapítható lehessen a

Solymári vár pontos helye. Az oklevelekben szereplő azonosítási pontok nagy része  ma is megtalálhatók.

Ha ezek segítségével meg kellene határoznom a vár helyét, akkor a már ismert tájékozódási pontok nevét említeném meg  A három határnál lévő Tázsár-kútja /gémes/,dél-nyugat irányban a Nyerges és a Meszes hegy mellet, és  mind  ettől 800 méter-re a Tinnye hegy dél-keleti oldalán található a Solymári vár helye. Az ember és a természet pusztító

ereje miatt mára már csak a vár terület kialakításának nyomai látszanak, a 150 méter hosszú és 8 méter magas  félkörívű töltés.       A védelem kérdéseire már nem maradt idő.  A bíró a tárgyalást berekesztette !