Egy képzelt tárgyalás jegyzőkönyve. (Első nap)

___________________

  TAMÁSKA PÉTER                                                    

Buda visszafoglalása után a Pálos szerzetesrend beadványokban kérte vissza a Buda közeli nyolc kolostorát.

Ezek  név szerint:  a budai Szent Lőrinc, a budai Szent Pál, a fehéregyházi, a szentkeresztről nevezett  pilisi, a nosztrai, a visegrádi Szent András és a tornallyai Szent Mihály kolostorok voltak. Egyetlen támpontjuk Ferrárius Zsigmond, osztrák történész adata volt. A bizonytalan és félreérthető meghatározása után indulva találták meg a Szent Pál-völgyben a Szent Pál kolostor romjait.

Ennek a helyét a régi térképek is jelölték. /Z. Paul/ A  Lazius W. 1556-os térképén látható  Salmar mezőváros felett egy titokzatos felirat /Salva/ melynek jelentése megment /menedék/ Továbbá megtalálható e térképen a  Szentkereszt tiszteletére épült templom majd kolostor helye /Zanto/ közelében jelentése szentföld .  Az 1630-ban készült festmény a Szent Lőrinc kolostor 1526-os pusztulását örökíti meg .  Pongrác atya jövendölése „Te a magyarsággal  együtt növekszel és annak hanyatlásukkal hanyatlasz el !”

Az elrejtett pálos főkolostor

  TAMÁSKA PÉTER    

Egy képzelt tárgyalás 

Ennek a helyét a régi térképek is jelölték. /Z. Paul/ A  Lazius W. 1556-os térképén látható Salmar mezőváros felett egy titokzatos felirat /Salva/ melynek jelentése megment /menedék/ Továbbá megtalálható e térképen a  Szentkereszt tiszteletére épült templom majd kolostor helye /Zanto/ közelében jelentése szentföld .  Az 1630-ban készült festmény a Szent Lőrinc kolostor 1526-os pusztulását örökíti meg .  Pongrác atya jövendölése „Te a magyarsággal  együtt növekszel és annak hanyatlásukkal hanyatlasz el !”  
   

Szent Pál kolostortól tovább indulva Székesfehérvár irányába, 4-5 km -re egy kolostor maradványaira bukkantak de

azonosítani nem tudták. /Makkosmária/ Innen Visegrádra mentek, ahol egykori, Szent Andrásról elnevezett kolostoruk romjait  keresték, de csak egy bedőlt templom maradványaira bukkantak. A kutatást a sűrű erdőség mélyén a nagy hegy lábánál épült nosztrai kolostornál folytatták volna, azonban a nagy hó miatt nem tudták megközelíteni. Útjukat teljesen

eredménytelennek tartották. Elmondják, hogy egy  királyi dekrétum  szerint csak a ferencesek, karmeliták  és a jezsuiták kaphatták vissza  Budán a kolostoraikat. A hazatért  pálos atyák Pesten kereshettek letelepedésükre megfelelő szabad területet. A királyi engedély késlekedése miatt csak évekkel később kezdhették el az építkezést.  /Kisbán Emil/

A kutatás még ma is folytatódik. Több pálos kolostor helye ismeretlen, például : Szent Ilona /pilup sziget/ ,Szűz       Mária /Fehéregyháza/, Szen Eusztál / Pest megye/...A Szentkereszti főkolostor romjainak azonosításában a kutatók bizonytalanok Három helyszín jöhet szóba. Szántó, Kesztőlc és Pilisszentkereszt.  Sajnos a feltárások a /pénz?/ hiányában szünetelnek. A régészeti  bizonyítékok helyett most a levéltári  kutatások válnak fontossá. A  Szent Lőrincről elnevezett főkolostoruk helyét a kutatók a pálosok által  egyszer már megtalált Szent Pál kolostorral azonosítják. Azt persze tudjuk, hogy két kolostor egy helyen nem épülhetett. Ennek a talánynak két megfejtése lehet.

1: A neveket felváltva használták, vagyis a két  kolostor egy és ugyanaz. /ez a hivatalos állásfoglalás/ Szerintük,mikor Budáról átszállították Szent Pál testét a Szent Lőrinc kolostorba, akkor történt az új név felvétele.

2: kettő egymástól független kolostor létezett a pálos renden belül.

               A. Szent Pál kolostor /Budakeszi út 93  a nyereg alatt/

  B. Szent Lőrinc főkolostor /A tanulmány a több szálon futó bizonyítások alapján a solymári medencében helyezi el és a Mátyás dombon található romokkal azonosítja.

A Szent Pál kolostor azért sem lehet a főkolostor, mert a híradások szerint 1800-as években még álltak a falak, és mint tudjuk, a Szent Lőrinc kolostort a törökök a földszínével tették egyenlővé . Az 1-számu megfejtést erősíti az a tény, hogy 1849-ben találta meg Henszlmann Imre Szent Pál vörös márvány szarkofágjának darabjait a Budakeszi úti kolostorromok között. Ebből a tudományos történet írás arra a kővetkeztetésre jutott, hogy valóban itt lehetett a pálosok  főkolostorra. Arról viszont  elfeledkeznek, hogy mikor a törökök  1526-ban betörtek az ország központjába,  csak félig  pusztították el a Szent Lőrinc kolostort, majd sietve távoztak. Legközelebb 1541- be tértek vissza és befejezték a félbehagyott rombolást. Addig az atyák békességben éltek a részben helyreállított épületekben. Ezért nagyon valószínű ,hogy a szarkofág darabjait a szerzetesek  még időben átmenekítették az akkor még a régi fényében álló Szent Pál kolostorba.